A csillagkép története

A Kos csillagképet a hagyomány az Aranygyapjú legendájával kapcsolja össze. A monda Hellé és Phrixosz történetével fonódik össze, akik Nephelé, a felhőasszony és Athamasz király gyermekei voltak. Athamasz azonban szerelmes lett, elűzte Nephelét, és újranősült. Inót, Kadmosz leányát vette feleségül, aki ki nem állhatta a két gyereket, ezért a pásztorok közé küldte őket. A nyájban volt egy különlegesen szép kos, amelynek aranygyapja volt, ezzel játszott leginkább a testvérpár.

Sokáig elmaradt egyik évben az eső, a jósok pedig, miután Inó megvesztegette őket, azt mondták a királynak, hogy csak akkor múlik az aszály, ha feláldozzák a két gyereket. A kos ezen a napon megszólította a testvérpárt, elmondta, hogy Hermész küldte őt a megmentésükre, mire a két gyerek ráült a hátára, s a kos felszállt. Hosszú ideig repültek, a kis Hellé pedig nagyon elfáradt, s belezuhant az alattuk lévő tengerbe azon a helyen, amit ma Hellészpontosznak (magyarul Hellé hídjának) neveznek. Phrixosz meggyászolta húgát, s mikor Kholkiszba érkezett, hálából megmeneküléséért feláldozta a kost Árész oltárán, az aranygyapjat pedig Aiétész királynak adta. Phrixosz itt alapított családot. Az aranygyapjat az argonauták vitték vissza Hellászba, Iaszón vezetésével, Péliasz királynak.

A Kos csillagkép a régi babilóniai naptárban az ekliptika utolsó állomása volt. Új, kiemelkedő helyére csak a babilóniai zodiákus új-babilóniai átdolgozásakor emelkedett, innentől fonódott össze kezdőpontja a tavaszi napéjegyenlőséggel, amelyet a bronzkorban még a Plejádok képviseltek.

A Kos az egyik legősibb csillagkép. Ez kapcsolatban áll azzal, hogy a régi pásztornépek számára a juh volt az egyik legfontosabb állat: tejével és az abból készült sajttal táplálkoztak, gyapjából ruhát készítettek. Még aranyat is gyapjúval mostak, valószínűleg ez lehet az Aranygyapjú mondájának eredete.

A csillagjegy jellemzése

Elem: tűz
Égtáj: dél
Szimbólum: a kos
Minőség: kardinális
Uralkodó bolygó: Mars
Szín: fehér, vörös
Drágakő: hegyikristály (ókori), jáspis (középkori), ametiszt, gránát, hematit, jáspis, karneol, lazurit, rodokrozit, rubin, szodalit, vörös turmalin (rubellit) (mai)
Fém: vas
Ház: első ház (a külső személyiség, a megjelenés, az én-kép, a kifejezés és a tett uralkodója)
Testtájak: fej, arc, izmok, epe, erek, vér, vörös vértestek, tobozmirigy
Növények és gyógynövények: bazsalikom, koriander, aszályfű, fokhagyma, gyömbér, lonc, mustár, hagymafélék, borsfélék, tövises fák, szellőrózsa
Gyakori szakmák: fegyveres erők, tűzzel és vassal kapcsolatos munkák (kovács, tűzoltó), orvos (különösen műtőorvos), felfedező, szerelő, fémmunkás, mészáros, mérnök, sportoló
Harmonikus csillagjegyek: Vízöntő, Oroszlán, Ikrek